Malmöből Stockholmba vitt az utunk, ahol szerencsénkre nagybátyáméknál aludhattunk. Még a kutya bébiszitterkedését is vállalták, bár lévén tüzelt, Néró kutya kicsit nehezen viselte Berta közelségét. Három napig szexi kis bugyiban nyomult a lakásban:)
Mihelyst megérkeztünk, egy közös bevásárlással kezdtük, mert a nyersevés ismét kis fejtörést okozott a rokonságnak:) Pedig mi sem egyszerűbb: sok zöldség, némi gyümölcs, a zöld levelek elengedhetetlenek, és egy kis dióféle, olajos magvak. Utóbbiakkal Renáta már előre készült, úgyhogy maradt a többi: cékla, paradicsom, saláta, eper stb. Mivel a környék erdői tele vannak kék- és vörös áfonyával, ezért beterveztünk egy későbbi gyűjtögetést. A többieknek füstölt heringet és lazacot is vettünk. Így, négyesben töltöttük az elkövetkező három estét. Én salátát készítettem, míg a fiúk megették a halakat előételnek, közben Renáta megsütötte az ő második fogásukat, steak-et vagy vagdaltat vagy csirkét. Utolsó napra rókagombát is vettünk, ettől is hemzseg a környék, de a keresgélésre, gyűjtögetésre nem maradt időnk. Áfonyát is végül Renáta szedett nekünk. Ez olyan kisszemű, belül is kék, igazi erdei áfonya.
Nagyon sok a bogyós gyümölcs, így érthetővé vált számomra miért van ennyi bogyós gyümölcsös ikeás élelmiszer. Egyébként nem gondoltam volna, hogy itt is minden ikeás: az éttermek, boltok berendezése, a személyes holmik, lakások... Ráadásul itt található a világ legnagyobb Ikeája, de ezt kihagytuk a turisztikai látványosságok listájáról.
Esténként tehát együtt vacsoráztunk -én a saláta mellé magokat és a nagyanyám receptje alapján készített kovászolt kenyeret ehettem-, könnyű vörösbort ittunk, és éjszakába nyúlóan beszélgettünk.
Napközben Stockholmban mászkáltunk. Nagyon szép és érdekes város. Különböző részei más- más szigeteken helyezkednek el. Először Gamla Stan-t, az óváros szigetét jártuk körbe: itt található a királyi palota, ahol megtekinthető az őrségváltás, sok-sok múzeum, kávézók, éttermek, csodaszép üzeletek tele tervezők munkáival, mindez macskaköves, keskeny utcákon, utcazenészek dalkíséretével.
A Nobel Múzeum kertje
A különböző sziegetecskék között hajóval is lehet közlekedni. Mi is így mentünk át Gamla Stan-ról a Djurgarden- szigetre, ahol a kikötőtől néhány lépésnyire van a Tivoli, a vidámpark bejárata. Ezt kihagytuk, én nagyon nem bírom az ilyen helyeket.
Sétáltunk, sétálgattunk, tudtuk kell itt lennie valaminek, mert azt mondták, ezt a szigetet mindenképpen meg kell néznünk. Aztán rátaláltunk a Rosendals Café-ra. Ez egy bio kertészet ahol magad szedheted a virágokat, és utólag kifizetheted a boltban, bio zöldségeket termesztenek oktatói és bemutató jelleggel, a termésből pedig a kis étterem készít egyszerű ételeket naponta, illetve megvásárolhatóak a friss zöldségek. Üvegházak, lugasok, gyümölcsfák... Gyönyörű volt!
Természetesen itt ebédeltünk. Adrián Gazpachot, én mángoldleveleket koktél paradicsommal és barna zsömlével.
20 év után az unokatestvéremmel is találkoztam, ami fantasztikus élmény volt. Rengeteg megbeszélni valónk volt, és az a helyzet, hogy 20 év és néhány ezer km mit sem számít, rengeteg közös pontot találtunk életünkben.
Teri elvitt minket néhány piacra. Ez egy csarnok, itt minden megtalálható a zöldség- gyümölcstől a halakon át, magok, fűszerek, kávé, tea stb. Az utcai piac érdekes volt, mert volt vagy 10 stand, de mindenütt ugyanaz volt, ugyanúgy kipakolva, és mindenhol törökök árultak. Nagyon úgy tűnt, hogy az egész egy kézben van.
Így lehet fagyasztott bogyós gyümölcsöt vásárolni a nagyobb közértekben.
Rálátás a Kungsholmen szigetre.
Feketeribizli sorbet frissen sült tölcsérben.
Ahogy elhagytuk Stockholmot, az idő is elromlott. Útközben ellátogattunk azonban még egy nagyon érdekes kastélyba Mariefeldbe, a Gripsholms slottba. Ez egy többszázéves kastély mely a svéd, háborúmentes törtélnelemnek köszönhetően teljes épségében csodálható meg nagyon izgalmas történetekkel, belső terekkel, termekkel, és egy hihetetlenül gazdag arckép gyűjteménnyel. De legjobban talán a színházterem tetszett.
Ez már Jönköpping kikötője, utolsó svédországi vacsoránk helyszíne.
A vacsora nem volt nagy szám, kicsit túristás helyet találtunk, de vasárnap este volt, és igyekeztünk Dániába. A kilátásért viszont megérte.
De milyen is a svéd konyha? Az Ikeából ismert húsgolyók nemzeti eledelnek számítanak, csakúgy a hering, lazac és társaik. A gasztronómia ma már igen csak középpontba került itt is, hiszen Stockholmban öt michelin csillagos étterem van. A közétkeztetéssel viszont itt is hadilábon állnak. Porból készült krumplipüré, mirelit ételek tápérték nélkül. Nehéz az itthonival összehasonlítanom, mert mi Egerben nagyon törekszünk a friss alapanyagokból elkészített, változatos étrend kialakításra, de tudom, nem mindenhol ez a jellemző.
Gazdag szendvicsek, franciás péksütemények mindenütt kaphatóak. De ez az ország sem kivétel a gyorsétterem dömping alól. De ebben a globalizált világban már nem is egyszerű kihámozni a selejtből a helyi értékeket.
Hogy hogyan tájékozódunk, mi alapján tervezzük utunkat? Nagy segítségünkre van az internet és a gps. Van egy alap elképzelésünk, merre megyünk, mi az ami érdekel, kb. hol mennyi időnk van, Barátok véleményét is mindig kikérjük, így nem ritka, hogy eredeti elképzelésünket egy tollvonással húzzuk át, ha kapunk valami jobb tippet az előre eltervezett program helyett. Persze ehhez még rokon, ismerős sem szükséges. Mi mindig kíváncsian, nyitottan utazunk, és így könnyű új ismeretségekre szert tenni. Az emberek mindig szívesen segítenek, ha barátságosan fordulunk hozzájuk.
Hogyan lehet gazdaságosan kihozni egy hosszabb utazást? Mindenkinek el kell döntenie, mi az ami számára fontos, mi az ami kevésbé. Nekünk pl. a szállás kevésbé, ezen rengeteget spórolunk, hiszen kempingekben alszunk jórészt, a kocsiban kialakított ágy kényelmes, és ha nem esne annyit az eső, akkor a sátrat is felállítanánk. (Még a nagybátyáméknál is az autóban aludtunk, mert kevés helyük volt, megelégedtünk a fürdőszoba használattal és a kellemes közös vacsorákkal). Az ételeken is rengeteget lehet spórolni, bár mivel minke ez a téma nagyon érdekel, erre többet költünk. De a nyers éttermeket leszámítva alig megyünk étterembe, inkább a piacon és bioboltokban vásárolunk be.
Folyt. köv. Dániával:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése