Hiába agyaltam valami frappáns elnevezésen, ennél többre nem futotta. Nem akartam ilyen nyersen :) a közepébe vágni, de az egyenes beszéd a legbiztosabb.
A brownie-t talán nem kell bemutatni, mert a muffin után ez a süti is-a kezdeti ellenérzéseket elfeledve -hamar levetette illegalitását. A gyorséttermekből és főzős műsorokból, könyvekből beszivárgott a háziasszonyok konyháiba. '97-ben ettem ilyet először, mikor a Gundelben (suli) volt egy amerikai származású angol tanárunk -mellesleg valamilyen újkori felekezet aktív tagja-, és meghívott egy ilyen házi készítésű sütire. Nem volt rossz, de évekig nem hallottam róla. Mármint a sütiről. A lányról azóta sem. Végeredményben egyszerű, és jól variálható.
Most a Tv paprika újság ihletett meg. Egy sajtkrémes + málnakrémes változatot mutatnak be a májusi számban. Bár nem akartam ennyi édességről írni, most általában ezek jutnak el a blogig, de tényleg nem csak ezeket eszem! Tehát ahogy megláttam a képet, tudtam, nekem ezt át kell konvertálnom nyers változatra. Málna híján maradt az eper. Illetve a sóska, ami már egy ideje motoszkált a fejemben. Világ életemben viszolyogtam a sóskától, attól a megszokott mártástól, vagy főzeléktől. Nevezzük, ahogy akarjátok, a színe, az illata(?) pedig végképp elborzasztott. Én mindig is spenót -evő voltam. Merthogy szerintem a sóska és a spenót szerint is lehetne itt barikádokat építeni: vannak a csak spenótosak, ők, nem bírják a sóskát. Ellenben vannak a sóskásak, akik a spenótot nem eszik. Hébe-hóba fut össze az ember olyannal, aki mindkettőt megeszi. Olyannal, aki egyiket sem szeretné valamilyen formában, még nem találkoztam.
Történt velem tavaly, hogy a párom édesanyja szokás szerint készült nekem valami külön fogással. Nagyon örültem, mikor bejelentette, hogy spenótot kapok. Igen ám, csak hogy ő inkább sóskát készített. Nyelvbotlás, hupsz :(. De addigra már nem akartam visszakozni. Nem akartam megbántani sem. Így életemben először bekanalaztam a sóskát. Épphogy csak az orromat nem fogtam be. Aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen ez nem is olyan rossz. Most, hogy csaknem egy év alatt meg is emésztettem a történteket, csak megpróbálkoztam a sóskával a reggeli zöld turmixokba. Hatalmas felfedezést tettem -spanyolviasz szindróma: Ez jó!
Aztán belefutottam Chili és vanília sóska levesébe, ahol említ egy sóskás sorbet-t is. Aztán jöttek Olzka édesség receptjei. Innentől nem bírtam magammal. Kicsit tartottam attól, hogy vajon milyen lesz a brownie-val, de fenomenális csalódás volt!
Sikerült egy olyan brownie "tésztát" kapnom, ami nem nyers hatású, mint egy sűrű sült csokis süti. A sajtkrémet én kókuszkrémmel helyettesítettem, amit a jó minőségű kókusztej gazdagít. A hab a tortán pedig egyszerű.
Akkor érzem, hogy igazán jó egy íz, ha a számban szétterülve mosolyra fakaszt. Ezekről az ízekről nincs mit mondani, egyszerűen a helyükön vannak. Elég belőlük egy keveset magunkhoz venni, hogy kielégítsenek. Nekem ez most ilyen volt. Így talán elnézhető, hogy alapanyagait tekintve tömény édességről van szó. A mértékletesség a fontos.
Hozzávalók egy kis tepsihez (kb 16 szelet)
Tészta:
200g aszalt gyümölcs (mazsola, szilva, barack, körte)
2 bögre áztatott dió
1/2 bögre magliszt (őrölt olajos magok, vagy magtejekből vissza maradt pép aszalva)
1/2 bögre aszalt hajdina csíra, őrölve
5 dkg (vagy ízlés szerint) nyers kakaó és karob por
Krém:
200 g kókuszreszelék
2-3 ek agave szirup
kókusztej
Eperkrém:
15-20 dkg eper
1 bögre áztatott kesudió
kevés citromhéj
Sóskakrém:
kb 2 marék sóska
1 bögre kesudió
2 ek agave szirup
friss gyömbér
A tészta összetevőit szakaszosan tésztává pépesítjük, vigyázzunk, ne legyen teljesen pürésítve, maradhat egy kicsit darabos. A kapott masszát egy alufóliával kibélelt tepsi aljára nyomkodjuk, egyenletesen.
A kókuszos krém anyagait is pépesítjük, majd az alapra kenjük. Annyi kókusztejet adjunk csak hozzá, hogy sűrű, de kenhető legyen.
A krémek összetevőit is turmixoljuk. A tortán én hirtelen felindulásból egy lasagne lappal választottam - közönség segítséggel- el a két réteget. Kb 20 percre fagyasztóba tettem, hogy szeletelhető legyen.
Most Pesten vagyok, és nagyon remélem, hogy marad még egy kicsi, mire hazaérek majd:)
Sikerült egy olyan brownie "tésztát" kapnom, ami nem nyers hatású, mint egy sűrű sült csokis süti. A sajtkrémet én kókuszkrémmel helyettesítettem, amit a jó minőségű kókusztej gazdagít. A hab a tortán pedig egyszerű.
Akkor érzem, hogy igazán jó egy íz, ha a számban szétterülve mosolyra fakaszt. Ezekről az ízekről nincs mit mondani, egyszerűen a helyükön vannak. Elég belőlük egy keveset magunkhoz venni, hogy kielégítsenek. Nekem ez most ilyen volt. Így talán elnézhető, hogy alapanyagait tekintve tömény édességről van szó. A mértékletesség a fontos.
Hozzávalók egy kis tepsihez (kb 16 szelet)
Tészta:
200g aszalt gyümölcs (mazsola, szilva, barack, körte)
2 bögre áztatott dió
1/2 bögre magliszt (őrölt olajos magok, vagy magtejekből vissza maradt pép aszalva)
1/2 bögre aszalt hajdina csíra, őrölve
5 dkg (vagy ízlés szerint) nyers kakaó és karob por
Krém:
200 g kókuszreszelék
2-3 ek agave szirup
kókusztej
Eperkrém:
15-20 dkg eper
1 bögre áztatott kesudió
kevés citromhéj
Sóskakrém:
kb 2 marék sóska
1 bögre kesudió
2 ek agave szirup
friss gyömbér
A tészta összetevőit szakaszosan tésztává pépesítjük, vigyázzunk, ne legyen teljesen pürésítve, maradhat egy kicsit darabos. A kapott masszát egy alufóliával kibélelt tepsi aljára nyomkodjuk, egyenletesen.
A kókuszos krém anyagait is pépesítjük, majd az alapra kenjük. Annyi kókusztejet adjunk csak hozzá, hogy sűrű, de kenhető legyen.
A krémek összetevőit is turmixoljuk. A tortán én hirtelen felindulásból egy lasagne lappal választottam - közönség segítséggel- el a két réteget. Kb 20 percre fagyasztóba tettem, hogy szeletelhető legyen.
Most Pesten vagyok, és nagyon remélem, hogy marad még egy kicsi, mire hazaérek majd:)