2010. február 28., vasárnap

TAVASZI LÉBÖJT


Közeleg a tavasz, és tervezem az idei léböjtöt... Arra gondoltam, körkérdést teszek fel, készül-e még valaki böjtre? Van-e valakinek kedve egy interaktív elvonulásra. Azért jutott eszembe, mert bár jobb szeretek magamba zárkózni egy kicsit ilyenkor, de idén valószínüleg nem tudok egy 5-6-7 napra bezárkózni. Luxus, befizetett program pedig nem fér bele.
De ha lenne egy kis közösség, akivel közösen, közös céllal és indíttatással megterveznénk egy, a mindenapokban kivitelezhető, mégis átszellemült léböjtöt, az csodálatos lenne. Párhuzamosan vezethetnénk naplót blog kereteken belül.
Én egy nagyon egyszerű könyv alapján szoktam böjtölni: Rüdiger Dahlke-A tudatos böjtölés kézikönyve. Én eddig minden kérdésemre választ kaptam ebből a könyvből, nagyon szeretem a szerző többi könyvét is. (Nem is értem miért nem szerepel még a könyvlistán.)
Nem csűröm-csavarom a szót, labda feldobva...

AZUKI BABCSÍRÁVAL TÖLTÖTT KÁPOSZTA ÉDES BURGONYÁVAL

Erre már készültem egy pár napja: a babot csíráztatni kellett, a káposztát marinálni. Az azuki babot Japánban ismertem meg közelebbről (régebbi keleti uatzások során még csak futólag találkoztunk). Előszerettel használják édességek töltelékeként. Ez azon fantasztikus dolgok egyike a japán konyhában, ami képes megosztani minket. De hisz' mennyivel jobb ez a finom, tápláló hüvelyes termény, mint valami tojásos, aromával és ki tudja mivel ízesített töltelék.
Mochi. Ez egy isteni édesség péppé zúzott főtt rizsből kapnak egy tészta állagú masszát, melyet különböző dolgokkal ízesítenek és töltenek. Jelen esetben fekete üröm a tésztában, és AZUKI-s töltelék!


Ez a halacska formájú sütemény szintén AZUKI-val van töltve


A képen mungóbab csíra látható!!! De az azukit elfelejtettem lencsevégre kapni. Az azuki szinte ugyanilyen azzal a különbséggel, hogy a héja bordó.

A kelkápszta leveleket a következő páccal kenegettem be tegnap:
szójaszósz
fokhagyma
e.sz.oliva olaj
néhány csepp kapor olaj
friss gyömbér
citrom leve és húsa

Az ezen alapanyagokból készült páclével jól átkenegettem a leveleket, majd egymásba nyomkodva egy dobozba zárva a hűtőbe raktam.

A csírákhoz a következőket adtam:
1 db jonatán alma
1 db fehérrépa
kevés e.sz. oliva olaj
citromlé
Himalája só
Cayenne bors
Madras fűszerkeverék
1/2 bögre áztatott dió
Mindezeket összeturmixoltam, majd aprított petrezselymet kevertem bele.

Ezt a masszát töltöttem a káposzta levelekbe:


Az édesburgonyát pedig megpucoltam, és a krumpli hámozóval vékony csíkokra vágtam. Kevés citromlevet és tökmagolajat csepegtettem rá. 

Azután eszembe jutott, hogy dobok mellé egy kevés fekete  szezámos hajdina csipszet (házi aszalás, talán azt is leírom majd)



ZÖLD ÉS FEHÉR AVOKÁDÓ ÖNTETTEL

Ez pedig a szombati vacsora. Valami egyszerűt és gyorsat szerettem volna. Így sikerült. Sokatoknál olvasom, hogy sok gyümölcsöt esztek. Én valahogy inkább zöldség párti vagyok. Jobban esik egy sárga- vagy fehérrépát rágcsálni, mint banános, narancsos dolgokat enni. Az almát azt viszont nagyon szeretem. De erről külön regényt írhatnék, hogy melyiket szeretem, melyiket nem, melyiket miért. Mihez kötöm az ízét, illatát, állagát. Mikor, hogy esik jól enni. Harapva, késsel vagdosva vagy előre felcikkezve. Itt abba is hagyom az alma témát, mert már mostanra is egy Gombóc Artúr szagú történet kerekedett az alma iránt táplált rajongásomról.
Néhány rózsa katfiolt és annak zöldjét, 1 db fehérrépát és egy kevés rukkolát rendeztem egy tálra. Erre locsoltam az öntetet:
1 db kisebb avokádó
1/2 db golden alma (ezt csak még zölden szeretem :) )
1 tk miso
2 gerezd fokhagyma
friss gyömbér
kevés víz

A változatosság kedvéért mindez a turmixgépben kötött ki.

Majd a tányéron. Kicsit egyhangúra sikerültek a színek, de egyszerűsége ellenére nagyon frissítő vacsorát költöttem el itthon.



CSICSÓKA KRÉMLEVES

Az elmúlt héten elkészült ételeket most sikerül csak lejegyeznem. Ez a csütörtöki vacsora volt. Amelett, hogy a csicsóka -többek között- inulin tartalma miatt nagyon egészséges, ez egy nagyon egyszerű és laktató étel.

Hozzávalók:
1/2 kg csicsóka
őrölt gyömbér
őrölt szerecsendió
1/2 citrom leve és húsa
1 1/2-2 dl kókusztej
kevés Himalája só
petrezselyem a díszítéshez
Én egy már előzöleg házilag készített zsályás sütőtökcsipszet is használtam tálaláshoz, ami igazából egy nem jól sikerült krékernek indult, de így is nagyon finom)

A csicsókát, ha szép, mosás után nem kell megpucolni, elég lekefélni a felületét. Összedaraboljuk, majd a többi alapanyaggal összeturmixoljuk. A kókuszetejjel vagy egy kis vízzel beállíthatjuk a kívánt sűrűséget. Én a vizet választottam, hogy ne legyen annyira zsíros. Tálaljuk, és díszítjük. A fűszerekből nem kell sokat használni, hagyjuk, hogy érvényesülhessen a csicsóka finom, édes íze.

MAZSOLÁS STANGLIK


Igaz, egyre "nyersebbek" a mindennapok, de elkövetek még ilyesmiket. Nem hiszem, hogy bármi baj lenne ezzel, és nem szeretem ráerőszakolni magamra a szabályokat. Inkább a lassabb utat választom, de nálam ez jobban működik. Ha kellően odafigyelek önmagamra. Márpedig erre törekszem.

Azt hiszem ez lett eddig a legfinomabb kenyérke!


Összetevők:
1/4 kg barna rizsliszt
1/4 kg t.k. tönköly búzaliszt
1/2 cs. sütőpor
1 tk szódabikarbóna
2 ek szójaszósz
1 db birsalma megpárolva és pépestítve (körtével és almával is helyettesíthető, szerintem nyersen legalább olyan jó, csak akkor a hozzáadott folyadékmennyiségre kell ügyelni: kevesebbre lesz szükség. Nekem ez maradék volt a mélyhűtőben, azért került bele)
1 marék mazsola (ezt áztassuk be 10-20 percre)
Indiai Madras fűszerkeverék
4 ek kendermag mozsárban összetörve
kevés oliva olaj
Himalája só

Az alapanyagokat összekeverjük, majd 200 °C-ra előmelegített sűtőben tetszőleges formára alakítva 20-25 perc alatt megsütjük. Nagyon kellemes, omlós állaga lett, míg kérge finom ropogós! A fűszerek és a mazsola nagyonjól kiegészítették egymást.

2010. február 23., kedd

FENYŐMAG MAJONÉZ

A kesu majonézt alakítottam át. Tudom, hogy nagyon zsírosak ezek a magos öntetek, de azt gondolom, mindenben a mértékletességnek kell uralkodnia. Ezt a mai ebédemhez készítettem, melyet nyers zöldségek alkotnak (kaliforniai paprika, mungóbab csíra, paradicsom, petrezselyem, kelbimbó), és egy kevés főtt quinoa. Utóbbi remek kálcium, kálium, magnézium, foszfor és vas, valamint B-, C-, E-vitamin és karotin forrás. Magas a fehérje tartalma. Glutént nem tartalmaz, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják.  




A majonéz összetevői:
1 csomag fenyőmag
1-2 evőkanál citromlé
kevés Himalája só
1 tk agave szirup (vagy más természetes édesítő)
1/2 mk kurkuma
1 tk útifű maghéjpor (sűrítéshez)

A hozzávalókat az útifű maghéjpor kivételével egy kevés víz hozzáadásával összeturmixoljuk. A sűrítő anyagot hozzáadjuk. Ez a természetes és kíváló rostforrás nagy mennyiségű folyadékot képes magába szívni. Azért adtam hozzá, hogy utána tovább higíthassam, ne legyen annyira zsíros.


A fenyőmag gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, valamint E- vitaminban. Mindezeknek, valamint fitoszterol- és élelmirost tartalmának köszönhetően hozzájárul a szérum-koleszterinszint csökkentéséhez, és ezzel a szív- és érrendszeri megbetegedések mérsékléséhez. Magas kálium és magnézium tartalma. Segít a magas vérnyomás csökkentésében. 



2010. február 17., szerda

ASZALT PADLIZSÁNKRÉM

Ez egy kísérlet volt. Nagyon foglalkoztatott a gondolat, hogy mit is lehetne csinálni a padlizsánnal, és mikor megszületett az ötlet épp felmerült a kérdés Urbán Valinál, hogy padlizsán valyon szokott-e szerepelni a nyers étlapokon? A válasz az volt, hogy nem jellemző. Valóban, a neten is hiába keresgéltem, elenyésző infót találtam. Ez persze nem tántorított vissza, belevágtam:

Hozzávalók:
1 db padlizsán
Fokhagyma
Tamari szójaszósz
1 csésze áztatott napraforgómag
(egy kevés víz, ha szükséges a turmixoláshoz)

A padlizsánt héjastul vékony szeletekre vágtam, majd 1-2 órára bepácoltam a szójaszószba és az aprított fokhagymába.Ezután az aszalóban félig kiszárítottam. Majd a szotyival pépesítettem.

Küllemre is hasonlít a megszokottra:


Krékerre is kenhető, mártogathatsz bele friss zöldségeket. Én így tálaltam:

FOKHAGYMÁS-KÖMÉNYES KENYÉRKÉK

A szokásos alapreceptemet szeretm mindig új alapanyagokkal kipróbálni.


Ehez most 
25 dkg hajdina és
25 dkg barnarizs lisztet használtam.
Ezen kívül:
1 tk sütőpor (foszfátmentes)
1 tk szódabikarbóna
1 ek köménymag olajon kipattogtatva (legközelebb többet használok)
4 gerezd fokhagyma olajon megpirítva (ebből is rakhattam volna többet)
kevés olaj
Víz
Himalája só
1 ek szójaszósz

Mindezt csak össze kell keverni, majd kis zsömlécskéket formálhatunk belőlük, vagy akár muffin sütőben is megsüthetőek kb 15-20 perc alatt.

FŰSZERES ZÖLDSÉGLEVES- ahogy anyukámtól tanultam


Nem is tudom, minek kéne nevezni ezt a levest. Kicsit arabos, kicsit indiai, de végeredményben anyukám receptje. Ő imádja a közel-keleti ízeket, talán barátnője háztartásának köszönhetően.
Bár törekvésem szerint a nyersek felé tendálok, de párocskám már nagyon ki volt éhezve erre a lélek melengető levesre, én pedig kötélnek álltam. Azért nem bántam meg. Ilyenkor próbálok elvonatkoztatni, nem arra koncentrálok, hogy én most igazából nyers fogásra vágyom, és ez most nem is fog feltölteni. Hálával veszem magamhoz azt, ami megadatott. Egyébként is megáldunk (vagy feltöltünk ha így jobban tetszik) minden elénk kerülő ételt, nem feltétlenül vallásos okokból, hanem egyfajta mindent átható hittel vagy inkább "tudással" teli világérzetből.
S így valahogyan minden életre kel.


Hozzávalók: 
(a zöldségek tulajdonképpen tetszés szerint, én általában ezeket használom)
1/2 cékla
1 vastag szelet sütőtök
néhány szem kelbimbó
1 fehérrépa
brokkoi (most a torzsája került bele)
2 db kelkáposzta levél
1/2 fej fokhagyma
2 ek fekete szezám (lehet fehér is)
kevés póréhagyma
Friss gyömbér aprítva vagy reszelve
Himalája só
Cayenne bors
Madras indiai fűszerkeverék
(1 tk mizo)
1 ek tamari szójaszósz
1/2 citrom
oliva olaj

Elkészítés:
Oliva olajon hevítünk egy fazékban. Beleszórjuk a szezámmagot, nagyon fogyelmesen! Mikor el kezd pattogni, hozzá adjuk az aprított fokhagymát és néhány pillanat után a tetszés szerinti formára, méretre vágott zöldségeket, kivéve a káposztát és a póréhagymát. Átforgatjuk, átpirítjuk az egészet, már ekkor hozzá adhatjuk a többi fűszert is. Majd felöntjük annyi tisztított vízzel, amennyi levest szeretnénk készíteni. Mi elég sűrűre szoktuk hagyni. 
A zöldségeket nem szükséges teljesen puhára főzni, és szeretem, ha nem is kemények, de mondjuk félpuhák. Mikor elértük a kívánt állapotot, hozzá dobjuk a csíkokra vágott káposztát. Szinte azonnal tálaljuk. Tetejére szórhatunk szalmára vágott póréhagymát.

2010. február 13., szombat

KÓKUSZOS RUKKOLA LEVES

Eredetileg cukkíni levesnek indult, de a rukkola átvette az ízirányítást, én pedig átadtam magam akaratának...
Hozzávalók 2 adaghoz:
1 db kisebb cukkíni
1/2 doboz rukkola
1,5 dl kókusztej (én Aroy-D-t használok, ez az általam talált eddig legjobb minőségű, de szóljatok, ha tudtok jobbat!)
1/4 db fehér hagyma
2 gerezd fokhagyma
1/4 citrom leve és húsa
Himalája só
Cayenne bors
Metélőhagyma (szigorúan az ablakból :))!)
Karalábé levél
Tisztított víz igény szerint

Levesbetét:

1/2 db kápia paprika
1/2 db paradicsom

A leves összetevőit turmix gépben dolgozzuk össze. Tálaláskor kockára vágott piros zöldségekkel vidítjuk fel. Ezeket akár marinálni, vagy aszalni, esetleg marinálva aszalni is lehet, ha előre tervezünk.
 
A kókusztej fantasztikusan bársonyossá tette a rukkola "nyers" kesernyésségét (azért arra vigyázzunk, hogyha túl keserű a rukkolánk, akkor már "öreg"! Én a jellegzetes ízére gondolok)! A levesbetét pedig frissített a "nehéz" leves textúrán.

SÜTŐTÖK KRÉMLEVES CÉKLA CSIPSSZEL

Bár írásban nem, a konyhában azért tevékeny voltam az elmúlt időszakban is,kísérletezgetek. Olvasgattalak titeket, több helyen találkoztam azzal a problémával, hogy télen nehezebben megoldható a nyers étkezés: valami hiányzik, "hol vannak már a friss primőrök?". Egyet is értek, Tavasztól bizonyára könnyebb lesz, de bevallom, és nagy örömömet lelem az ős "maradékában". Csodálatos a természet, hogy ilyen intenzív színeket ajándékoz nekünk a szürke (szerencsésebb esetben vakítóan fehér) téli napokra. Én mostanában ezekből a színekből rengeteg erőt kapok. Imádom a narancs színt a lilával és a mélyzölddel párosítani! Így találtam rá erre az ételre is, azaz az alap ötletre. Ebben a leves szerepelt némi eltéréssel, de most sem bírtam ki, hogy ne változtassak rajta saját szám íze szerint. S a spontenaitás következtében a csipszet olajban készítettem el, akár száríthatjuk is sütőben vagy aszalóban.

 Hozzávalók 2 főre  :

1 db kisebb sütőtök (megpucolva, kimagozva, darabolva)
3 db alma kipréselt leve
2 db sárgarépa kipréselt leve
1 db avokádó (pucolva, darabolva)
1/2 csésze tök- és szezámmag (áztatott)
1 ek. e.sz. olíva olaj
pár csepp tökmag olaj
2 gerezd fokhagyma
kis daram friss gyömbér
csipet Himalája só
Tamari szójaszósz ízlés szerint

Cékla csipszhez:
1 db közepes cékla
Himalája só durvára őrölve
(olaj, ha ebben készítjük el)

A leves hozzávalóit előkészítés után turmix gépben összedolgozzuk.
A céklát vékony szeletekre vágjuk, pl. krumpli pucolóval, majd forró olajban ropogósra sütjük. Lecsepegtetjük, és megszórjuk kevés sóval. A nagyobb kristályok nagyon izgalmas ízhatást keltenek a cékla édes ízével kombinálva.
Tálaláskor a leves tetejére szórjuk. Majd köré szórunk néhány szem tök- és szezámmagot is.
A lényeget majdnem elfelejtettem! Ez a leves olyan ízorgia volt, hogy hirtelen azt nem tudtam felfogni, hogyan is élhettem eddig úgy, hogy nem csak nyersen étkeztem? Olyan egyszerű, és mi mennyire túl bonyolítjuk a dolgokat! Az ízesítők egyszerűen annyira aláfestették a tök jellegzetes ízét, hogy tulajdonképpen egyáltalán nem lehetett kiérezni külön egyiket sem. Nagyon finom volt!

Metamorfózis

Lassan érlelem magamban a gondolatokat. Két hete jártam Urbán Valinál a nyersétel készítő délutánon, és úgy érzem törekvésem e felé a nap felé meghozta gyümölcsét: megtörtént a "gombnyomás". Én így szoktam hívni azt a pillanatot -legyen az bármilyen szituáció az életben-, amikor már ott vagyunk a megoldás kapujában, már tudjuk, mit kéne tenni, minden azt mondja, súgja körülöttünk, hogy tegyük meg ezt a lépést, de a fejünkben még mindig van valami, ami ezt nem engedi. És aztán egy gombnyomásra minden megváltozik. Megtörténik az átlényegülés! A sok, felszín alatt gyűlő és gyűjtött energia felszínre tör. Valami olyasmi ez, mint mikor kibújik bábjából a pillangó.

Noha pillangóvá nem váltam két hét alatt sem :)) vagy inkább :((, de mégis történt valami, amit már régóta érlelek magamban. De mindenek előtt vissza kanyarodok ahhoz a bizonyos délutánhoz. Otthon éreztem magam, elsősorban szellemileg. Bár vannak hasonszőrű barátaim, de közvetlen környezetemben kakukktojás vagyok. Nyilván meg van ennek is az oka, ezt vállaltam, mindig a nehezebb utat választom. Az elmúlt időszakban nagy döntéseket hoztam mindannak tudatában, hogy mindez mivel jár. Elérkezettnek éreztem az időt, hogy kibújjak rákpáncélom mögül, és elinduljak önmagam és a világ felé. Az általam választott úton. Ki kellett mondanom igazságaimat, szembe állítva a valósággal. Az utam a jóga útján vezet keresztül, -azt gondolom, mindenkinek egyéni, mit is jelent ez pontosan-, és az emberekhez való kapcsolatomon. A táplálkozás szerintem egy megfelelő nyelvezet a ma embere felé. Az anyagon keresztül jobban eljutunk legbelülre. Tetszik vagy sem, ez az igazság. Választékosabb "beszédre" kell ösztökélnünk azokat, akik még nem akarják látni, mi is a valódi tét. Azt hiszik el, amit látnak, saját bőrükön tapasztalnak. És még akkor is kevés azok aránya, akik változtatnak is. (Ilyenkor jönnek a hárítások, kifogások: nem érek én rá ilyesmire, jó lenne tenni magamért, de ott van a család, velük kell foglalkoznom stb.)
Két hete zöld turmixokkal kezdem a napom, napközben is lehetőleg nyers finomságokat eszem. Nem mindig jön még össze az egész napos élő étel fogyasztás, de lassan kialakul a napi rutin ennek megfelelően. Néhány évvel ezelőtt találkoztam először Boutenko könyvével (A nyersétel  csodája), de akkor még nem álltam készen erre. Többször is bele botlottam. Azóta sem olvastam még el, de hamarosan eljön az ideje.
Az a fantasztikus tapasztalatom ez alatt a rövid idő alatt -amellett, hogy máris leolvadt rólam néhány kiló-, hogy nem kell erőltetnem, vagy emlékeztetnem magamat arra, hogy nyers ételt kéne fogyasztanom. Egész egyszerűen ezt kívánom, mert ez adja a legkellemesebb, legkomfortosabb érzést testemnek, lelkemnek. Az eddig oly fontosnak tartott reggeli megszűnt, eltűnt az igényem rá. Zöld turmixként kevésbé édes megoldásokat választunk, én nem nagyon szeretem az édes gyümölcsöket. Egy-egy alkalommal persze jól esik, de inkább zöldségpárti vagyok: rukkola grépfrúttal, gyömbérrel, Brokkoli madársalátával, avokádóval, almával stb. 
Mostanában tehát igencsak bele ástam magam a témába, és meg kell, hogy mondjam, az olajos magvaktól való intést sem kell fenyegetőleg vennem, mert nem esik annyira jól, hogy azzal csillapítanám éhségemet. Kiegészítésként és szószok stb alapanyagaként remek alternatívák, de azelőtt több magvat ettem, mint most.
Ez a bábozódási időszak zajlott az elmúlt hetekben, ezzel menteném ki magam a hallgatás vétke alól. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben sok nyers próbálkozást szeretnék majd közzé tenni, de páromra gondolván nem maradhatnak még el teljesen a főtt ételek sem. Engem már az is nagy boldogsággal tölt el, hogy otthonunkban csak vegán ételeket igényel Ő is. Bár házon kívül belebotlik még egy-egy csirkecombba, de egyre gyakrabban gyakorol önuralmat mind Föld anyánk érdekében, mind pedig tudatosságát erősítve.
Sosem gondoltam, hogy egyszer majd az interneten teszem közzé gondolataimat, "idegen" emberek számára, de hisz van egyáltalán egyetlen idegen is ezen a Földön?