De jöjjön a recept, ami természetesen nyers vegán. Így ha nem is teljesen, de kicsit bűntelenebbűl fogyaszthatjuk ezt a finomságot. Olyan édességet szerettem volna készíteni, ami nem csak ilyen szélsőséges étkezési szokásokat követőknek tetszik, bár valljuk be, hogy a kezdeti ellenállás után a mindenevők nagyrésze elájul nem csak a nyers desszertektől, hanem akár egyéb ételektől is. Szerintem nagyon jó mézes madzag Matthew Kenney, aki hagyományos séfből vált nyers vegán séffé, és szeritnem fantasztikus dolgokat művel.
Próbáltam az egyszerűségre is törekedni, hogy bárki számára elkészíthető legyen otthon ez a finomság. Bár használtam különleges összetevőket is, de tulajdonképpen ezek is beszerezhetőek, ha máshol nem, a Culinárisban. Én elsősorban bio minőségű alapanyagokat használtam, a minőség nagyon fontos.
Remélem megfelel az alkalomra, boldog születésnapot!!!
Két formátumban készítettem a kávédesszertet (nem is tudom minek nevezzem). Amolyan kifordított édesség lett így belőle. Lehet választani, kinek melyik íz dominanciája kedvesebb.
A "tészta":
1 bögre dió, áztatva, majd aszalva- a könnyebb emészthetőség miatt fontos a 12 órás áztatás, az aszalás pedig egyfajta pörkölt állagot kölcsönöz, és isteni ízt. Az aszalást aszaló híján sütőben is elvégezhetjük
1/4 bögre (3-4) nagy szemű datolya
késhegyni vanília
1 ek víz
kevés reszelt narancshéj
A krém:
30 dkg mandula, áztatott, pucolt, aszalt (én nem forrázom, a minimum 12 órás áztatás után is simán lehúzható a héja)
3 adag eszpresszó, ezt lavazzából készítettem a kis bialettin
1/4 db tonkabab reszelve (Culinarisban beszerezhető, aki nem próbálta ne hagyja ki, szavakban kifejezhetetlen világba repít)
5 tk gesztenyeméz (markáns íze jól kiemeli a kávé kesernyés jellegét)
2-3 ek tört kakaóbab (nyers)
2-3 ek kakaóvaj (nyers)
kevés holland kakaópor a díszítéshez
A "tésztához" a diót aprítóban vagy turmixgépben alacsony fokozaton morzsalékosra törjük. A datolyát kimagozzuk (lehetőleg ne a tálcás cukrozott borzadályt használjuk, tudom, hogy drága a szép nagy, puha fajta, de ezért a néhány szemért megéri), és a vaníliával, reszelt narnancshéjjal (nem kell, hogy domináljon, csak annyit használjunk, hogy ellensúlyozza a desszert édességét. és a vízzel simára turmixoljuk. Ha nem visz ennyit a turmixgép, akkor próbáljuk kézzel elkeverni.
A krémhez a mandulát szintén aprítóban vagy magasteljesítményű turmixgépben először alacsony, majd magas fokozaton krémes állagúra keverjük. Vigyázzunk, hogy ne melegedjen fel. A nyers konyha első szabálya a 41°C alatti hőkezelés. Kicsit hűtsük le az elkészített eszpresszóinkat, és ezután keverjük bele a mandulapépbe. Csakúgy a mézet, olvasztott kakaóvajat (41°C alatt!). Majd Szedjük ki egy tálba, és forgassuk bele a reszelt tonkát és a kakaótöretet.
Az első változatban a krém fog dominálni:
Szilikon muffinformák aljára nyomkodtam egy 1/2 cm vastag réteget a diós "tésztából", majd feltöltöttem a formákat a krémmel. Rövid időre, kb 10-15 percre fagyasztóba tettem, hogy könnyebben ki tudjam szedni a formákból. A tetejüket megszórtam átszitált kakaóporral.
Bár az előző a változatot vártam inkább, mégis a második ízlett jobban. Ezek bonbon jellegűek lettek, itt a diós réteg dominál, de mivel a krém íze elég karakteres, kellőképpen érezhető ebben a változatban is. A krémből 1 1/2-2 cm-es átmérőjű golyókat formáltam, amelyeket 10 percre beraktam a fagyasztóba. A "tésztából" nagyobb golyókat formáltam, kb 1 nagy evőkanálnyi masszából, ezekbe mélyedést nyomtam, és ebbe került a dermedt krém. Ezt körbe zártam a diós réteggel, a golyók tetejét pedig szintén egy kis kakaóval szórtam meg. Nekem nagyon ízlik, Adrián is csak sóhajtozott:)