Nagyon félve használtam az autóban a kempinggázt, de Bertának is és magunknak is akartunk készíteni valami meleget a hideg időben. Miso levest ittunk (mindhárman), és a saláta mellé mi még egy kis kuszkuszt is ettünk.
Itt már kissé jobb az idő (ezt nem sokáig élvezhettük)
Ez egy, az elmúlt hetekben nyílt teljesen vegán “szupermárket”. Magyar termékeket is találtam, és természetesen a nyers konyha alapanyagai is megtalálhatóak.
De Berlinben nem csak nyers ételt lehet enni. A vadkempingünk környékén találkoztunk Johannal, aki néhány hónapja nyitotta meg pörkölővel egyben kávézóját is. Maga pörköli a kávéit. Eredetileg mérnök, de 20 év után elege lett az egyre gyorsuló világból és mély levegőt vett, majd fejest ugrott a szabadságba: régi szenvedélyét, a kávét helyezte középpontba. Kitanulta amit csak lehetett, és megszületett a Jo Café a Johann névből, de ez magyarul még jobban hangzik, mert tényleg fantasztikus kávét készít.
Ez pedig már Klaus vagy Mathias, már nem emlékszem, de ő kizárólag borral és fröccsel vendégeli a kis zöld lakónegyedből idelátogatókat. Egy csodás park felett áll ez a bódé, és hihetetlenül kedvesek mind az alkalmazottak, mind pedig a vendégek. Ismét sikerült egy anti-túrista helyre látogatnunk, ezek a kedvenceink.
Berlin tehát tele van meglepetésekkel, biztosan visszatérünk még egyszer.
De mi is történt Berlin után? Hétfőn délutánra elkészült az autónk (szerencsére garanciálisan), így elindulhattunk észak felé. Utolsó ebédünket természetesen a nyers étteremben költöttük el.
Malmöben már vártak ránk a barátaink, de már tudtuk, hogy aznap nem érünk már oda a komphoz, így egy Rostock közeli kempingben töltöttük az éjszakát, ahol amellett hogy agyon csípkedtek a szúnyogok (zoknin, ruhán keresztül), teljesen elhűltünk, micsoda mega-kempingezés folyik itt. Innentől északra és nyugatra már nem lepődtünk meg, de ez volt az első ilyen élményünk. Egy egész kemping-megapoliszba érkeztünk, ahol persze szuperebbnél szuperebb lakókocsik álltak, és a bártól a mozin és közérten át minden volt ebben a kempingben. Mivel csak egy éjszakát maradtunk potom 5 eurót fizettünk összesen.
Másnap végre jó idő volt, és egy kis átmozgató futás után siettünk a 9 órás komphoz, amire már sajnos nem fértünk fel. Maradt az egy órás komp. Így a köztes időben megnéztük Rostockot, ami egy nagyon kedves kis város. A piac bio standján be is vásároltunk zöldség-gyümölcsből, ebből készült az ebéd:)
Bazsalikom körömvirággal tűzdelve a standon
Ezekből csemegéztünk a kompra várva
(Nyers tortilla lap, vegyes saláta virágokkal, édeskömény, aszalt paradicsom krém, marinált olajbogyó és articsóka, radicchio)
Ezek a tekercsek egyszerűek, változatosak és könnyen fogyaszthatóak az úton.
Aszalt lap híján a salátalevél is megteszi:)
Malmöbe érkezve gyorsan kempinget kerestünk a tengerparton. A barátaink a berlini csúszás miatt már nem tudtak minket fogadni, csak egy vacsora erejéig tudtunk találkozni.
Henrik és Yoshiko
Ezt a nagyon érdekes és kedves párt Japánban ismertük meg egy vulkán tetején Yufuinban. Ez egészen délen, Kyushu -szigeten található (idáig még nem jutottam el a beszámolóval, de lassan majd csak odaérek). Jövőre remélhetőleg ők is eljönnek hozzánk végre, bár Henrik járt már Magyarországon ’89 tavaszán, úgyhogy érdekes emlékei vannak.
Reggeli a kempingben:
egyik nap,
másik nap
Mi sem volt természetesebb Malmöben egy kis hajókázós városnézés után, mint megnézni az egyik nyers éttermet. Mert itt kettő is van.
A The raw house a berlinihez hasonlóan néhány hete nyitott. Egy házaspár üzemelteti. Hihetetlenül kedvesek, és mindennel nagyon meg voltunk elégedve.
A kalapos úr a tulajdonos.
Granolák üvegcsékben
Zeller, uborka, alma, gyömbér, búzafű: ))
A combo tál: Isteni gazpacho, thai saláta és “hamburger"
Szendvics
Isteniek voltak az ízek, az adagok is jók voltak. Szerencsére Malmöben végig szuper időnk volt, így kedvünkre futkározhattunk a parton, jógázhattunk, sétálhattunk.
A svédek nagyon kedvesek, és sajátos humoruk van. Nagyon figyelnek a környezetükre, a városban még a buszok is környezetbarát gázhajtással működnek. Rengeteg a kerékpáros, a fiatal. Malmöben sok a dán, mert itt egy kicsit olcsóbb az élet, könnyebben megy a különböző nemzetiségűek közötti házasságkötés is. És tulajdonképpen csak egy híd választja el a két országot egymástól. A városban rengeteg a park, egytől egyig gyönyörűek. Ha jó idő van, az emberek szívesen kiheverésznek a fűbe. Itt is sok kutyával találkoztunk, és ha nem is mindenhová, de számos helyre beengedték Bertát is.
Itt is kóstoltunk díjnyertes kávét. Nem csak ez a hely, de a többi is olyan ötletesen, hangulatosan van kialakítva!
Innen irány Stockholm! Folyt köv:)
